Kezdhetném szokásosan is: ha ízletes pizzára vágytok, irány az alcsútdobozi Mészáros Pizzéria. Nos, valóban kiváló étteremről van szó, ahová tényleg érdemes betérni, de ha már messzebbről – mi ugye Budapestről – utazunk a Fejér megyei Váli-völgyben, akkor érdemes a környéket is bejárni.
Hazánk vadregényes tájainak egyike: Váli-völgy
Budapesttől, ha nem is karnyújtásnyira, de autóval egy órán belül elérhető távolságra fekszik a kiváló túralehetőségeket nyújtó, festői völgy. Akár lóháton, akár sétálva is találhatunk számunkra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget, de kisvasútra is szállhatunk, amennyiben vonat-mániás a gyermekünk. Itt található az országban elsőként kialakított, tabajdi mezítlábas park is. A völgy nevét adó községnek, Válnak ugyan van egy híres mégis pusztulásra ítélt barokk kastélya, mégis inkább templomai és borászatai miatt látogatott. A romos Ürményi-kastélynál is szerencsétlenebb sors jutott József nádor alcsúti kastélyának…
A kastélyok fénykora
A XIX. század romantikus világában a természet vadságát és az érzelmek túlfűtöttségét tökéletesen illusztrálják az impozáns, historikus elemeket magán viselő kastélyok. Hatalmas, mégis kecses épületegyüttesek gyönyörű parkkal körülvéve, ahol minden ifjonti lány a hős szerelmeséért epekedő hercegkisasszonnyá válik még a racionális XXI. században is.
Ezidőtájt a kastélyok vidéki, esetleg szezonális tartózkodási helyként funkcionáltak, ahová nyaranként visszavonulhattak, telenként pedig több napos vadászatokat rendezhettek a tulajdonosok. Az év további részében üresen, magányos személyzettel várta a gazda visszatérését, és inkább hatott múzeumként az összegyűjtött műkincsektől, mint valódi, lakályos otthonként. Némelyik viszont rezidenciális jelleget kapott, ahol a földbirtokos életvitelszerűen tartózkodott, és ahonnan az uradalmát igazgatta.
Egyetlen fal maradt csupán
Ilyen rezdenciális birtokközpont volt az egykori alcsútdobozi Habsburg-kastély is, melynek emlékét mára már csak a főhomlokzatának portikusza és néhány fotó, kép, illetve leírás őriz. A fényképek alapján gyönyörű, klasszicista épület lehetett, tervezője pedig ugyanaz a Pollack Mihály volt, akinek a Nemzeti Múzeumot, vagy a most Magyar Közszolgálati Egyetemnek és a Természettudományi Múzeumnak helyet adó Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát köszönhetjük. Építtetője „a legmagyarabb Habsburg” József nádor, aki családjával 1827-ben Fiuméből érkezve költözött be a kastélyba. Halála után legkisebb fia, József Károly főherceg vette át a birtok irányítását, és csinosítgatását. Az egyik legismertebb építészünk, Ybl Miklós tervezett hozzá egy hatalmas, a nyugati szárnyból folyosón át megközelíthető pálmaházat. Később a főherceg fia, József Ágost nyári rezidenciája lett 1944-ig, amikor a front elől a tulajdonosok nyugatra menekültek. A sors iróniája, hogy a visszatérés reményében távozók minden értéküket itt hagyták, de mára az egész – igaz nem tisztázott, de feltehetőleg szándékos gyújtogatás során keletkezett – tűz martalékává vált. A renoválás helyett pedig akkori „jó szokáshoz mérten” minden mozdíthatót elhordtak.
A néhai „földi paradicsom” mauzóleuma: az arborétum
Ahogy a Hasburg-kastély történetét olvastam és a kertjében sétáltam, úgy éreztem, hogy a hely sok-sok boldog pillanat emlékét őrizheti csendesen. Lehet, hogy mindezt a naiv, romantikus lelkem, vagy az angolkert természetközeli varázsa mondatja, mégis hiszem, hogy József nádor angolparkja sok-sok vidámságnak, örömnek lehetett a részese. A nádor szenvedélyes botanikus volt, 20 éven át szépítgette a kastélyra komponált kertet. A több mint 40 hektáros park védett természetvédelmi terület, ahol 300 növényfajt honosítottak meg, közülük olyan fakülönlegességekben gyönyörködhetünk, mint a japánakác, páfrányfenyő, juhar, vérbükk. Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusát még őmaga személyesen magról ültette el, míg az én kedvencem József nádor nővéréről elnevezett Hermina-szigeten található mocsári ciprus a hatalmas légzőgyökereivel. A kert egyébiránt emléket állít a családnak, családi eseményeknek: a nádor minden ünnepi alkalommal saját kezűleg ültetett el egy-egy fát, illetve a családtagjairól nevezte el a park különböző részeit.
Az arborétumban megéhezett vándor pizzára vágyik.
Valószínűleg a kisgyermekes látogatókat célozták meg az arborétum bejáratánál elhelyezett molinóval, mely a közeli Mészáros Pizzériát hirdeti, mert ismerősi körömben nem akad olyan 10 év alatti, aki nemet mondana egy pizzaszeletre – főleg, hogy autóval alig 3 percnyire található.
A szép időt kihasználva a privát parkolóval rendelkező étterem teraszán foglaltunk helyet a klimatizált, modern és letisztult dizájnú, hangulatos benti tér helyett. Kétévesünknek kértünk egy kényelmes etetőszéket.
Autóval és gyerekekkel érkeztünk, így a kedvelt nyári italokat mellőzve leragadtunk a különféle ízesített, frissítő limonádéknál.
Egyértelműen pizza volt a választásunk, bár az étlapot böngészve észrevettem egy számomra kihagyhatatlant: a szederlevest Chiantival és narancsfagylalttal. A fiúk is szívesen megkóstolták volna, különösen azután, hogy a közepén meglátták a fagyigombócot, de elfelejtettem megkérdezni, mennyi Chianti található benne, így a híres toszkán vörösborra hivatkozva nem adtam belőle – különben is így több maradt nekem a hűsítő, savanykás ízvilágú, mégis édes szederpüréből.
Nem akartuk, hogy amíg én levesezem, addig a gyerekek éhesen üljenek, és koplaló tekintettel figyeljék a degusztátor anyjukat, így a fiúknak bruschetta válogatást rendeltünk: négy különböző falatkát hoztak caponata, bresaola és nápolyi szalámi feltéttel.
A pizzák közül hiányoltam az én örök, nápolyi kedvencemet, a marinárát. Viszont a gyerekek „különleges” igénye miatt, miszerint a margaríta pizzájukra a taljánok botránkozása ellenére is ananász szeleteket kérünk, nem variáltattam semmit sem, inkább megkóstoltuk az olasz kenyérféleség nevét viselő Focaccia pizzát, amin fokhagymás olívaolaj, rukkola, pármai sonka és datolyaparadicsom található. A gyerekek pizzáját megfelezve, két tányéron szolgálták fel, míg a miénket a gazdagon megpakolt feltétektől inkább egészben, ám óvatosan felszeletelve tálalták fel. A finom falatoktól hümmögve állapítottuk meg, hogy jól választottunk. Számunkra bőven elég volt a 32 centis, a margaríta felét így is becsomagoltattuk, viszont kérhettük volna 45 cm átmérőjű pizzát is.
Természetkedvelő gyerekekkel télen-nyáron érdemes ellátogatni Alcsútdobozra. Az Arborétumban februárban két és fél hektáron pompázik fehérben az éppen előbukkanó hóvirágoktól, míg Szentivánéj környékén ezernyi zöld lámpás járja a Szentjánosbogártáncot. Elfáradva pedig finom pizzával, kedves, gyerekszerető kiszolgálással vár a Mészáros Pub & Pizzéria.
MÉSZÁROS PUB & PIZZÉRIA
Cím: 8087 Alcsútdoboz, Szabadság utca 156.
Tel.: +36 30 486 2385
Házhozszállítás: telefonon
Nyitva tartás: vasárnaptól csütörtökig 11:00 - 22:00
péntek és szombat 11:00 - 23:00
Facebook: @meszarospub
Wifi: van
ALCSÚTI ARBORÉTUM
Cím: 8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 2.
Tel.: +36 22 353 219
E-mail: info@alcsuti-arboretum.hu
Web: http://www.alcsuti-arboretum.hu
Nyitva tartás: egész évben, de a pontos nyitva tartás megtalálható a weboldalukon.
Olvasnivaló még:
A legmagyarabb Habsburg otthona - József nádor alcsúti kastélya
József főherceg pálmaháza, Alcsútdoboz
A Váli-völgy - A libanoni cédrus
Amennyiben tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod.
A Beülőst ezen kívül megtalálod a Facebookon, a Pinteresten és az Instagramon, illetve ezeket a képeket a Tumblren is megtekintheted. Engem pedig a Twitteren követhetsz.
Hogyha kötetlen beszélgetésre vágysz, szeretettel várunk a blog virtuális kávézójában!
