A blogon eddig egyetlen egy írás kivételével kizárólag pozitív ajánlókat olvashattatok (és a közeljövőben is olyanokra számítsatok), viszont legutóbb egy olyan – önkiszolgáló – étterembe tévedtünk, amely tökéletes példa arra, hogy milyen helyeket kerüljünk – babakocsival meg pláne!
Hallgass a gyerekre!
Első körben olyan helyre érdemes betérni, ahová a veletek lévő gyerek is szeretne, mert amennyiben ő nem akar maradni, akkor így vagy úgy, de biztosan elintézi, hogy minél előbb távozzatok. Sőt! Fogadni mernék: a megérzései nem is olyan csalókák, mint azt elsőre gondolnánk. Higgyétek el, ha rá hallgatunk, mi is boldogabbak leszünk a végén.
Nem mindegy, miért vannak sokan!
A legnagyobb tévedést az az általános nézet okozhatja, hogy ahol sokan vannak, az biztosan jó hely. Rengeteg olyan étterem van, ahol érdemes még órákat is sorban állni egy finom vacsora reményében. Igen ám, de sokszor tapasztalhatjuk azt is, hogy csak azért felkapott egy hely, mert frekventált helyen található. Míg lehet, a szomszédos, eldugott utcácskában lévőnek isteni a konyhája, de mivel kiesik a látószögből, így alig tudnak róla.
Legyen hely a babakocsinak is!
Kendőimádóként is inkább babakocsival ülök be a karon ülő gyerekemmel, mert kényelmesebb, nem kell az ölemben tartani, míg megebédelek. Ezért szeretem, ha a babakocsival is könnyedén elférek az asztalok között, s nem kell a terem szélére szorulnom a járgányunk miatt. Egy önkiszolgáló étteremben ez még inkább probléma: nem elég a gyerekekkel szlalomozni, még a teli tálcát is cipelhetjük magunkkal. A szűk, zsúfolt helyiségek ráadásul könnyen párosulnak oxigénmentes, ételszagos, kellemetlen levegővel.
Ne te takarítsd le az asztalod!
Bevallom őszintén, önkiszolgáló helyekre általában a plázákban járok, ahol az ételudvarokban ülünk le. A tömeg miatt gyakran megesik, hogy alig állnak fel előttünk, már ott is termünk, nincs ideje a takarítószemélyzetnek eltűntetni az előző étkezés nyomait, így morzsás asztal fogad. Viszont mégis itt van a hangsúly: van legalább egy személy, akit azért fizetnek, hogy a vendégek tiszta asztalnál ülhessenek. Nem gondolom, hogy ahol a pult mögött hárman-négyen is vannak, ott egyikőjük idejéből sem telik letörölni a viaszos abroszt.
Ételmelegítő helyett mikróznak!
Én a frissen készültekért vagyok oda. Simán várok félórát is, ha tudom, hogy éppen akkor kezdenek az elkészítéséhez, amikor megrendeltem. Mert úgy finom! Azért viszont nem szívesen állok hosszú-hosszú perceket a sorban, mert az előttem lévő rendeléseket egyesével melegítik fel mikrohullámúsütőben. Igenis legyen ételmelegítőjük, ami legalább az illúziót adja, hogy friss ebédet eszünk, nem pedig az előző napit újra melegítve!
Egyél finomat!
Mindezt elnéznénk, ha a kapott étel ízletes lenne! Mégis, ha az apró részletekre nem adnak, nagy valószínűséggel az ételek minőségére sem. Lehet jól főzni, de egy újra melegített, mégis hideg hal sosem lesz olyan finom, mintha akkor fogták volna ki a Tiszából! Vagy a túlzott cukorhasználat sem mindig okoz örömforrást…
Remélem, a továbbiakban ennél jobb helyre visz az utunk...
Tetszik? Vidd és oszd hírét!
Ettél, ittál már ilyen helyen? Kommentelj!
Nem akarsz lemaradni az új ajánlókról? Kedveld a blog Facebook-oldalát!
Együttműködnél? Keress meg!
fotók: pexels
