A következő ajánlóra még várnotok kell egy keveset, mert első körben túl kell tennem magam lelkileg egy ételmérgezésen. Szipi-szupi helyen voltunk, ahol isteni finom lazacot ettünk, na meg vajhalat paprikás öntettel. Az utóbbit nyugodtan kihagyhattuk volna. Miért? Mert hazafelé egy 24 órás rosszullét fogott el. Ezért most a változatosság kedvéért nézzük meg a teljesség igénye nélkül, milyen veszélyekkel is járhatnak a vendéglátó helyek konyhái - nyáron még inkább!

 

Miért is ettük meg, ha romlott volt?

Tehetnénk fel a kérdést. A válaszunk pedig az, hogy nem tudtuk. Ennél finomabb vajhalat nem ettem, a paprikás rántástól pedig az egekben jártam. Ugye, ha rossz ízű, büdös az étel, nem esszük meg, visszaküldjük. Ha finom, viszont jóízűen elfogyasztjuk. Ételmérgezést általában olyan tápláléktól kapja az ember, amin nincs semmi különös sem kinézetben, sem illatban.

Akkor pontosan mitől leszünk betegek?

Az élelmiszerekben lévő baktériumok méreganyagjaitól. Kis számban nem veszélyesek, de amint jó táptalajt találnak, azaz meleg és nedves környezetet, elkezdenek szaporodni. Minél több van belőlük, annál több toxint termelnek. Emellett még a konyhai kisegítők által hordozott vírusok, paraziták is előidézhetik.

Milyen ételekre figyeljünk oda?

Mindegyikre. A legveszélyesebbek: a nem megfelelően átsütött, -főzött, esetleg nyers tojás, hús és hal alapanyagúak. Ilyenek például a sütemények, fagylaltok, madártej, tojásos galuska, fasírozott, hamburger, tatár beefsteak, rakott és töltött ételek, majonézes dolgok, nagy darabban, egyben sültek. Olyat sem érdemes rendelni, amiről elképzelhető, hogy ételmaradékok felhasználásával készült, mint például a Hortobágyi húsos palacsinta, illetve egyéb paprikás ízesítésű, pörkölt alapú fogások.

Mi a helyzet a hallal?

A hal gyorsan romlik. Még jégen tárolva, vagyis 0 és -5 fok között is maximum 2-4 napig áll el. A mélyhűtöttekkel is nagyon vigyázni kell, mert ha nincsennek tökéletesen átfagyva könnyen tönkre mennek. Emiatt fokozottan igaz, hogy másodjára tilos visszafagyasztani! És kiengedés után rögtön fel kell dolgozni.

Kitűnő étterem, de akkor hol a bibi?

Az én esetemben valószínűleg nem volt elég friss a hal. Már a fagyasztásába hiba csúszhatott, esetleg nem azonnal készítették el, hagyták szoba hőmérsékleten várakozni, amitől a baktériumok dolgozni kezdtek. Ezen kívül azért számos oka lehet egy ételmérgezésnek. Gyakori eset, hogy nem megfelelően tartják be a higiéniai előírásokat. Ilyenkor elég az is, ha az egyik alapanyagokkal érintkező személynek légúti hurutja, vagy gennyes sebe van. Utóbbitól még szalmonella fertőzést is kaphatunk, ami egyébként rosszul készített, tárolt tojás, hús és cukrászsütemények fogyasztásával terjed leginkább. A piszkos, földes, nyers zöldségfélék, saláták a kólibaktérium okozta betegségekért felelősek. A levágott állatokban előforduló psedudotubercolosis, illetve a campylobacter kórokozók  jól tűrik a hűtött körülményeket, sőt utóbbiak a meleget is, ezért érdemes kerülni a nyers húsételeket, inkább sütessük át teljesen. A nyers tojásban, kagylóban, tejben még számunkra olyan veszélyes vírusokat, mint a rota- vagy a norovírust, is találhatunk, melyeket hőkezeléssel pusztíthatunk el. Nem kell penészes étel ahhoz, hogy fonalas gombák jelenjenek meg a konyhában: elég, ha a tejet adó szarvasmarha fertőzött takarmányt evett. Egyéb paraziták is bekerülhetnek a szervezetünkbe, mondjuk egy piszkos kéz, vagy egy felületesen tisztított alapanyag által. Botulizmust, azaz kolbászmérgezést is kaphatunk, ha nem megfelelően hőkezelik a füstölt  disznótoros finomságokat.

Milyen tüneteik vannak?

Nálam hányással járt, amíg a testem meg nem szabadult teljesen a mérgező haltól. Ezután izomgyengeség és hasfájás következett. Ezeken kívül még előfordulhat hasmenés, láz is. A gyengeségtől ájulás, kettős látás, nyálfolyás, izombénulás, tudatzavar is szóba jöhet.

Mikor jelentkeznek a tünetek?

Az elfogyasztott étel mennyiségétől és romlottságától függően szinte azonnal előjöhetnek (jó félóra kellett nekem is), de akár 48 óra múlva is. Sőt olvastam már egy hetes lappangási időről is.

Mivel orvosolhatjuk?

Ha hányingerünk van, Daedalon kúpot használjunk, az könnyebben bennünk marad. Ennek ellenére ne tartsuk vissza, minél előbb szabaduljunk meg a méreganyagtól. Kanalazzunk vizet a kiszáradás ellen. Egy kevés sót mindenképp tegyünk bele! Lázcsillapítóra is szükségünk lehet. A hányinger csökkenésével orvosi szén vizes oldatát igyuk a hasmenés ellen. Nagyon fontos a későbbi diéta, hiszen a bélflóráknak helyre kell állniuk. 12 óra koplalás után kezdhetünk el enni kétszersültet, pirított kenyeret, sós vízben főtt burgonyát, rizst és banánt. A keserű tea is segíthet. Rendszerint 24 órán belül jobban leszünk. Amennyiben a tünetek nem múlnak, súlyosbodnak, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Ennyi?

Amennyiben csak a gyanúja fennáll az ételmérgezésnek, jelentsük a NÉBIH-nek. Ilyen esetekben vizsgálatot indítanak a hely iránt, hogy mások ne járhassanak hasonlóképpen, mint mi.

Gyerekkel voltam…

Mivel a gyerekek immunrendszere még fejletlen, mindenképp vigyük orvoshoz, még akkor is, ha neki nincsenek tünetei, de az ételmérgezés lehetőségére egy százalék esély is van!

Az ételmérgezésről, illetve fertőzésekről részletesebben:

A szalmonella 6 előjele

Campylobacter jejuni

Campylobacter-fertőzés

Ételmérgezés

Kolibaktérium okozta betegségek

Mit kell tudni az ételmérgezésről?