A gyerekek kedvence, az anyák megszomorítója – gondolom én a palacsintáról, főleg a sütéséről. Zsombor fiam imádja, ha rajta múlna, minden nap azt enne. Emiatt is örülök annyira, hogy Pest központjában van egy breton palacsintázó, a Krampuz.

palacsintázó Budapest francia konyha breton leves menü van VII. kerület

 

Krampusz? Krampouezh? Krampuz!

Hiába, így december közeledtével, az első dologként a Mikulás segédjeire asszociáltam, a krampuszokra. Utána olvasva gyorsan kiderült, hogy a név választásából is pontosan tudhatjuk, mit ehetünk, ha ide betérünk. Hiszen breton nyelven a palacsinta nem más, mint krampouezh (a galette pedig galetezen). 

A hely nem csak a nevében tiszteleg a régió előtt. A bejáratánál állva Nyugat-Franciaországban éreztem magam. Mintha megint az Atlanti-óceán partján sétálnánk, és éhségünket csillapítani térnénk be egy apró, de annál hangulatosabb sütödébe. Imádtam, hogy a kirakat feliratai is franciául köszönnek vissza, bár számomra kicsit illúzióromboló volt az angol nyitva tartás. Ezt az egyetlen negatívumot leszámítva, ha egyáltalán annak tekinthetem, rögtön a szívembe zártam.

palacsintázó Budapest francia konyha breton leves menü van VII. kerület

A dizájn, a berendezés meleggé, barátságossá varázsolja a helyet. Tökéletes kombináció a világos faanyag és az erőteljes sárga keveréke, míg a szürkéskék fal nyugalmat sugároz. Igencsak kicsi a hely, de azt roppant ügyesen használták ki. Galériás: a vendégek az emeleten foglalhatnak helyet, míg alatta, a pult mögött rögtön a konyharész található. Számomra vicces, a street food kedvelőinek inkább ötletes, hogy a lépcsőfordulóban egy működő kézmosót alakítottak ki, amit bátran használhatunk is.

Jellegéből fakadóan nem akadálymentes, ám annál bababarátabb!

A legkisebbeket pihenőszékbe rakhatjuk, ahol színes mütyürökben gyönyörködhetnek, míg mi felnőttek az asztalnál étkezünk; a már ülni tudókat pedig dizájnos faetetőszékekbe ültethetjük. Az óvodáskorú gyerekemnek kifestőt hoztak unaloműzőnek. Szuper elgondolás, hogy a szintén dizájnos, ovális, fapelenkázót a mosdó közös, koedukált részébe rakták, így apa is nyugodtan tisztába rakhatja szükség esetén a csöppséget.

Galette vagy crêpe bretonne?

A francia konyhában a galette több minden lehet. Lepény, mint a galette des Rois (királyok pitéje). Észak-Franciaországban, Belgiumban, de még Kongóban a gofrit nevezik így, a tengerészek között pedig a kenyeret. És végül van a sós, hajdinalisztes palacsinta. Nos, most erről van szó!

Bátran állíthatjuk azt, hogy az idők kezdete óta sütnek palacsintát. Bretagne-ban mindenképp, ahol már az időszámításunk előtt alapélelmiszernek számított. Körülbelül, mint most a kenyér. Ekkor még különböző gabonafélékből készült, kiszáradt kása volt, amit szétterítve egy kerek tálon, bretonul biligen, sütöttek meg. Aztán a XII. században a keresztesháborúk során az országba bekerült a hajdina. Az ázsiai gabonafélét „100 napos növénynek” becézik, mert megfelelő környezetben hihetetlenül gyorsan nő. Igaz, állandó nedvességet igényel, mérsékelt hőmérsékletet és savanyú földet – azaz pont a breton éghajlatot. Az elterjedése viszont XVI. századra tehető igazán. Anna breton hercegnő úgy döntött a növény előnyeit figyelembe véve, hogy a földjein a hajdinaültetést részesíti előnyben. Ekkor született meg a hajdinalisztes galette is.

Gyorsan népszerűvé vált. Az egyik oldalát sütötték csak meg, és vékony szeletekre vágva szolgálták fel levesekhez, esetleg még melegen megtöltötték tojással, pástétommal, kolbásszal, szardíniával és egyéb helyi termékekkel. A töltött felel meg a mai galette de sarrasinnek.

Ugyanakkor létezett olyan változat is, ahol mindkét oldalát megsütötték, a crêpe de sarrasin, ami desszertként szolgált, ám továbbra is sós maradt. Később a tésztájához tojást adtak, majd narancsvirágolajjal, illetve fahéjjal ízesítették. Így megszületett az édes palacsinta. Hamarosan a búza felcserélte a hajdinát, és még tejet öntöttek a tésztájához. Ez lett a ma is ismert francia palacsinta.

Habár 1872 óta a kenyér kiszorította őket a mindennapokból és inkább ünnepi eledelek maradtak, továbbra is a breton gasztronómia tradicionális specialitásai, sőt egész Franciaország területén kedveltek az úgynevezett palacsintázók, vagyis crêperiek.

A galette hihetetlenül laktató!

Amennyiben ebédidőben, azaz délelőtt 11-től délután 16 óráig térünk be a Krampuzba, akkor érdemes menüt kérni az aznap ajánlott, étlapon nem szereplő, különleges krémlevessel. Az étlap egyébként rendkívül egyszerű: különféle töltelékű galette-t és crêpe-t tartalmaz az italajánlaton kívül, semmi mást.

A párom a galette complète-t, úgymond az alap palacsintát kóstolta meg gombával megspékelve. Kétféle sajtot (ementálit és comtét), sonkát és egy tükörtojást tesznek a belsejébe. Imádom, ahogy a tojás lágy sárgája „kitekint” középről. Élvezet beleszúrni a villánkat!

palacsintázó Budapest francia konyha breton leves menü van VII. kerület

Ahogy megláttam, hogy lehet kecskesajtos cékla-diós kombót kérni, nem is válogattam tovább. Igen, még mindig ezek a kedvenceim, így kritikusabbként is állok hozzájuk. Itt viszont egyáltalán nem kellett csalódnom! A puhára párolt cékla édes volt, míg a diót megfelelőre pirították, egyáltalán nem volt keserű. Az erőteljes ízvilágú sajt sem nyomta el, éppenhogy inkább kihangsúlyozta a másik kettőt.

palacsintázó Budapest francia konyha breton leves menü van VII. kerület

A fiúnk nutellásat, míg mi desszertnek egy sóskaramellás crêpe-t, azaz francia óriáspalacsintát kértünk. A selymes tésztájú, ropogós szélű palacsintát háromszög alakra hajtogattták, míg a tetejét a kért feltétekkel öntötték le. Mennyei ez is!

A hely egyedi dizájnja a terítéken is megmutatkozott: külön tervezésű, betontányérok (én elsőre gránitra gondoltam) és aranyozott evőeszközök. Vicces jelenség, ahogy a kés éle találkozik a tányér felületével.

A nyolchónapos fiamnál a BLW szabályai szerint, azaz az igénye szerint, mindenfajta táblázat nélkül kezdtük el a hozzátáplálást.

Jó hír a gluténérzékenyeknek és az anyukának is, hogy a hajdinaliszt gluténmentes, így már a hozzátáplálás megkezdésekor, a glutén bevezetése előtt is adható a babáknak. Egyébként ugye a galette semmilyen tejterméket, tojást nem tartalmaz, laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják, sőt lassú felszívódású szénhidrátú, így az inzulinrezisztenciával küzdőknek sem kell lemondani róla. A feltétek pedig kérés szerint varriálhatók.

palacsintázó Budapest francia konyha breton leves menü van VII. kerület

Az italkínálatukban is érdemes követni a breton szokásokat: szerintünk is a galette egy pohár cidre brut, azaz az erjedt almabor, mellett a legfinomabb! A gyerekeknek pedig gyömbéres-uborkás ízesítésű vizet kértünk, amit egy parafadugós üvegpalackban hoztak ki. A blog Facebook oldalán azt is megtekinthetitek, mennyire oda és vissza volt érte a nyolchónapos is! Vennem kellett itthonra is uborkát.

Bretagne-rajongóként és anyaként is „szeretem hely” a Krampuz!

KRAMPUZ

Cím: 1075 Budapest, Madách Imre út 5.

Tel.: +36 70 355 3054

Nyitva tartás: kedd – szombat: 11:00 – 23:00, vasárnap: 11:00 – 22:00

Facebook: @krampuzbudapest

Instagram: @krampuz_budapest

 A galette történetéről a Le p’tit Breton du Web  oldalán olvashattok franciául.

Tetszik? Vidd és oszd hírét!
Ettél, ittál már itt? Kommentelj!
Nem akarsz lemaradni az új ajánlókról? Kedveld a blog Facebook-oldalát!
Együttműködnél? Keress meg! 

Vagy csak beszélgetnél egy jót? Csatlakozz a csoportunkba!